Rendelkezésre állnak a megfelelő E-jeles berendezések.
Rendelkezésre állnak felhasználóbarát programok.
Magyarországon is vannak szakemberek, akik alkalmazni tudják.
Felismerték az emberek, hogy a levegőszennyezés nem tréfadolog.
A jelenlegi szabályozások alapján azonban a rendszer magyarországi hivatalosítása jelenleg nem lehetséges.
Sajnáljuk, az Ön böngészője nem támogatja a javascriptet!
Az EU előírta a járművek környezet károsító hatásainak mérését a jármű teljes élettartamára: A gyártástól az újra hasznosításig.
Több nyilatkozatot is hallottunk a közelgő Párizsban tartandó klíma konferencia kapcsán elhangzó műsorokban. Ezen megnyilvánulások gyakran zárulnak a hazai elektromos autózás elterjesztésének a szükségességét alátámasztó érveléssel, ami nevezetesen az un. „zéró-emesszió”a már futó elektromos autók tekintetében. Így volt ez az említett riportban is, ahol még egy örvendetes hírrel megspékelve: újabb ingyenes EV-töltő parkolót adtak át, természetesen Budapesten egy nagy bevásárló parkolójában.
Vizsgáljuk, meg egy kicsit tehát ezt az un. „zéró-emisszió” kérdéskört most tényleg globálisan és totálisan: ugyanis a valódi emisszióba a jármű előállításához szükséges kibocsátást is be kell számolni, nem elég a jármű elkészültétől számolni azt! Ezért mondjuk, hogy totálisan és az sem mindegy, hogy hol szennyezik a környezetet, ezért mondjuk, hogy globálisan kell ezt figyelembe venni, még akkor is, ha ez most nem igazán „trendi” dolog.
Mi is kell leginkább egy modern és viszonylag nagy hatótávú elektromos hajtású járműhöz? Lítium, mintegy 20 kg tömegben, ami főképpen Dél-Amerikában, Kínában és horribile dictu Afganisztánban található nagy mennyiségben. Ezen országok egyike sem arról ismerszik, hogy a környezetüket olyan nagyon védenék, sőt a kibányászás körülményei is igen sok visszássággal tarkítottak (gyermekmunka, munka-, balest- és egészségügyi körülmények stb.), de ezen a kérdésen most lendüljünk túl, fő az emisszió kérdése, míg az a cirka 20 kg lítium szükséglet előáll!
A Stag AFR vezérlőt arra tervezték, hogy meghatározza a levegő-tüzelőanyag arányt a (AFR-t) belső égésű motorok esetén. Azon alapul, hogy méri az oxigént a kipufogógázban. A készlet tartalmaz egy széles sávú lambda szondát. Lehet telepíteni különböző üzemanyagok esetén, pl ólommentes benzin, Diesel, LPG / CNG, földgáz, metanol és az etanol. A legtöbb autóba közvetett befecskendezést szereltek, az ECU nem ellenőrzi a működést nagy terhelésekor.
STAG-4 QBOX PLUS vezérlő szekvenciális, nem direkt befecskendezésű 4 hengeres autókhoz került kifejlesztésre. A vezérlő rendelkezik a STAG-4 és a STAG-300 ISA2 és Premium vezérlők valamennyi funkciójával, amely garantálja a sokoldalúságot és a magas minőséget. Az új vezérlő integrált OBD adaptert tartalmaz, és az ISA2-ből már ismert Auto-Adaptációs asszisztenst is tartalmazza.
Időközben a lengyel AC gyártó is kifejlesztett egy rendszert STAG DIESEL néven 2-16 hengeres dízelmotorokra. Ez a technika a gáznemű gázt (LPG vagy CNG) a szívó szelepek közelében adja be szabályozott módon, majd levegővel keveredve jut az égéstérbe, ahol az összenyomás után a befecskendezett dízel üzemanyagot meggyújtja a levegő-gáz keverék. Itt már látszik, hogy az öngyulladás az egyik korlát, ami a bekevert gázmennyiségnek határt szab. A metán jobban sűríthető, mint a propán-bután, ezért abból többet adagolhatunk be, a szélessávú lambda szonda (oxigén szenzor, mely a λ=1.0 értékhez mindkét irányból kis meredekséggel közelít, és nagy λ-tartományt fog át) alkalmazása pedig lehetővé teszi a kívánt légfelesleg beállítását is a terhelési tábla különböző tartományaiban. Ez újdonság a korábbi alkalmazásokhoz képest. STAG Diesel bővebben… →